2015. szeptember 15., kedd

Prológus

*** 16 Évvel ezelőtt *****

"Lassan kinyitottam a régi ajtót, melyen már a festék ami egykor került rá, lepatogzott és kopott volt.Éles nyikorgással tárult ki előttem, mely hangot  a ház falai visszafertek, igy felerősitve azokat.Magabiztosan, mégis egyben félve léptem be az új házba.Üres.Ez volt az első benyomásom róla.Beléptem a hatalmas épületbe majd megálltam annak nappalijában.   Alig hallhatoan felsóhajtottam, majd felemeltem fejem, körbe néztem.Szemem azonnal megakadt egy félig letakart, poros, antik tükrön.Szinte vonzotta tekintetem. Érdekelt mi az.Mi a története, hogy került ide, miért van még mindig itt.Oldalra   biccentve fejem indultam meg felé.Megálltam elötte, egyik kezem óvatosan felemeltem, majd a szakadt,  vékony anyagra tettem, ami takarta a tárgyat.Elkezdtem lefelé húzni, majd elengedtem.Magától zuhant le a földre.Megpillantottam saját tükörképem, es egyben egy másik lányét. Mögöttem állt. Haja kócosan terült szét arcán. Fehér szinte áttetsző ruhája válláról lecsúszott, és szakadt volt,néhol vörös foltokkal. Vér. Állapítottam meg magamban. Végigvezettem rajta tekintetem. Mezítlab állt a hideg fa parkettan, hófehér, szinte holt sápadt volt egész teste, keze hanyagul lógott maga mellett. Feje kissé le volt hajtva, ám szeme közvetlen engem nézett. Szemebe néztem mire eltült. Szótlanul, szinte levegő vétel nélkül hajoltam közelebb a tükörhöz. Eltűnt, es vele egy pillanatban a tükör szilánkosra tört  elöttem.Sikítva estem hátra ahogy a tükör darabjai bőrömbe vájtak.Vérezve terültem el a padlon, mire újra megjelent es közvetlen felettem állt. Arcábol kitürve haját pislogott rám. Ekkor felismertem. Önmagammal néztem farkas szemet.
- nem kellett volna idejönnöd!- suttogta rekedtes,mégis horrorisztikus hangon. Újfent csak eltünt, ezzel egyedül hagyva engem a hideg fapadlon.  Éles sipolás keletkezett a fülemben, minden elsötetűlt. Meghaltam!.."

2 megjegyzés: